Ezt az oldalt kevés szabadidővel, de rengeteg szívvel építem. Ha tetszik, kérlek oszd meg másokkal is, ha véleményed ötleted van a lappal kapcsolatban, kérlek juttasd el hozzám!
Kapcsolatom a kontyvirággal a horvát Goli-otok szigeten kezdődött. Nyaralásunk alkalmával látogattunk a börtön szigetre.
Szárazság, por és kő mindenfele. Növényvilága szinte semmi azt pár szúrós bozótot és fenyőt kivéve. Még a tarack is látványosan szenvedett a forró kövek között.
Üres csigaházakat gyűjtöttem, amikor felfigyeltem erre a tájba nem illő növénykére. A fehér kövek között rikítottak a piros bogyói. Levele egy szál sem. Hogy a kies talajon miből táplálkozott, azt nem tudom.
Elhoztam egy apró hagymát. Itthon jó kövér feketeföldbe elültettem. Aztán eltűnt a nyár folyamán. Amikor az ősz végén szedtem ki a földből a virágokat a beteleltetéshez, találtam egy háromlevelű zöld növényt, persze, hogy ebben a formában nem ismertem fel. Cserépbe ültettem bevittem. A télen egyik levelet a másik után hozta. Egyszer csak jött rajta egy jelentéktelen virág. Rá kerestem az Interneten. És, igen, ő volt az, a virág a börtönszigetről csak átöltözött.
Azóta már sokat tudok róla!
Kontyvirág
A kontyvirág évelő, 15 - 40 centiméter magas növény, kivételesen néha 60 centiméter magasra is megnőhet. Tőállású, hosszú nyelű levelei 10 - 20 centiméter hosszúak. Erezetük különlegességnek számít az egyszikű növények körében, éppen úgy, mint nyílhegyre emlékeztető alakjuk. A nagy, zacskó alakú, 25 centimétert is elérő hosszúságú sárgászöld buroklevél egészen körülveszi a torzsavirágzat alsó felét, és egyik oldalon magasan föléje is emelkedik. A torzsa nem látható részén alul helyezkednek el a termős virágok, fölöttük pedig a porzós virágok. A termés piros bogyó.